2010. augusztus 6. A nap, amikor elkezdődött egy új élet. 12 óra utazás után végre megérkeztünk Utzenstorf-ba, ahol az edzőm lakik. Már várt minket, amint kiszálltam az autóból, ott állt előttem mosollyal az arcán. :) Igen, végre, 4 hónap szenvedés után, ott álltam és próbáltam felfogni, mi is történik velem. Az a pénteki nap nagyon gyorsan eltelt. Megnéztük a környéket, elfoglaltam a jelenlegi szállásomat (2 svéd lánnyal lakom együtt), majd találkozás a csapattal... Életemben először fogtam golf ütőt, Svájcban. Nyugodtan kijelenthetem, nem az én sportom, még akkor sem, ha volt 1-2 jó ütésem, ami elment 50 méterig. :) "Edzés" után beültünk inni egy üdítőt, kötelező programként, az egész csapat. Ott már elkezdődött az ismerkedés, beszélgettem pár lánnyal. 

Másnap reggel szüleimmel, tesómmal és az edzőmmel, Simonnal elmentünk Bernbe, sétáltunk egy kicsit, megbeszéltük a részleteket, anyáék minden fontosat megtudtak. Egy utolsó közös ebéd a családdal, ami még jó hangulatban telt, de utána a sírásé lett a főszerep. Elköszöntem a családomtól, akiket most pár hónapig csak Skype-on láthatok. Nem volt egyszerű, de próbáltam erős maradni. Beültem az edző mellé a kocsiba, és járt az agyam, nem tudtam megszólalni, furcsán éreztem magam, talán még soha nem éreztem ilyet. Ekkor tudatosult bennem, hogy egyedül vagyok, nem lesz, aki megfőzi helyettem az ebédet, aki kimossa a ruháimat, és nem lesz kivel veszekedni sem... :) Kellett egy óra, amíg végre magamhoz tértem, de több időm nem volt, ugyanis kezdődött az első edzés.

Bedobtak a mélyvízbe, a felnőtt csapattal edzettünk, 4 U21-es játékos volt csak ott. Fantasztikus, ahogy ütnek, húznak, passzolnak, védekeznek, támadnak, ...  :) 2 óra edzés, 1 óra játék. Edzés után hazamentem a lakótársaimmal - Cornelia és Sophia- , megnéztünk egy filmet - Hatchiko - , aminek a vége az lett, hogy mind a hárman bőgtünk. 

Másnap reggel (vasárnap) 8kor keltünk, 10-12ig, majd 14-17ig edzés. A délutáni edzésen megjelent az U21-es csapat is, 15-en lehettünk. Leginkább taktikai utasítások, a rendszer átbeszélése kapott főszerepet, ami érdekes módon izgalmas volt. Majd edzettünk fél órát, mindenki egy Zone ütővel, ping-pong, kis floorball, tenisz, golf és pattogós gumilabdával passzolgattunk, szoktuk az új ütőket. Vicces volt, de nagyon élveztem. Az ezdést egy 1,5 órás játékkal zártuk, ahol gyakoroltuk az új felállást. Nagyon nem egyszerű, de ha egyszer megtanuljuk, szinte kivédekezhetetlen. :) A nagyok, akik profin csinálják, simán kijátszottak minket, pillanatok alatt eljutottak lövésig. Kaptunk egy büntetőt is, amit persze hogy nekem kellett lőnöm, és persze hogy kivédte a kapus :D Pedig, szerintem nem volt rossz próbálkozás, már feküdt a kapus, de még így is betakarta az egész kaput. 

És végre, jöhetett a jól megérdemelt pihenés. Hazamentünk, beszélgettünk, majd hamar ágyba kerültünk, ugyanis mind a hárman nagyon fáradtak voltunk. Túl az első hétvégén, az első edzéseken, de az biztos, hogy már most megérte kijönni. :)