A szerdai napomat szomorkodással töltöttem, amiért én nem mehettem edzőtáborba. Egész nap azt hallgattam, ahogy az egyik szekrény ajtaja kinyílik, a másik becsukódik, futkosás fölöttem, pakolászás az egész lakásban, majd a következő pillanatban már a szobám előtt álltak a lányok indulásra készen. A búcsúzkodás rövidre sikeredett, ugyanis én az egrieknek szurkoltam a lengyelek ellen. Még szerencse, hogy a harmadik harmad előtt mentek el a lakótársaim, így nem kellett magyarázkodnom a kiabálás miatt. :( Nem tudtam elképzelni, mi történt az utolsó harmadban, nagyon bosszantott a dolog, hogy sehol nem lehetett semmit sem megtudni. A megoldás erre is pár szelet NUTELLÁS kenyér volt. :) Csütörtökön elmentem ebédelni Biberistbe, kb. 10 km-re van Gerlafingentől, jó sokat ettem, szeretem ezt a helyet, szép a kilátás és közel van. :) A nap hátralévő részében testileg és lelkileg is készültem az esti feladatomra. 10-12 éveseknek tartottam edzést, semmit nem tudtam róluk, milyenek, mióta floorballoznak, hányan vannak, van-e kapus, mit szoktak csinálni edzésen, stb.. Fel kellett készülnöm mindenre. Megterveztem az egész edzést, 2 tervet is készítettem a játékosok számától és ügyességétől függően. Szerencsére az elsőt kellett használnom. :) Senkinek nem kellett megmutatnom, hogy kell fogni az ütőt, mindenkinek volt sajátja, mindenki tudta, milyen edzésen van. Nem először fogtak floorball ütőt, az már az első pillanatban világossá vált számomra. :) A nehézséget az okozta, hogy németül nem igazán ismerem a „fegyelmező” szavakat. :D Nem panaszkodom, megoldottam, kézzel-lábbal mutogattam, és szerencsére mindent megértettek. Viszonylag jó edzés volt, csak egy lánnyal volt gond, aki mindig a középpontban akart lenni és nehéz volt leállítani. Több lány is nagyon ügyes volt, az egyikőjük segítőkész volt, korához képest nagyon érettnek tűnt . Ami számomra kicsit érdekes volt, hogy az edzés után minden játékos odajött hozzám és kezet fogott velem. :) Tudom, hogy itt ez a szokás, de furcsa volt, ahogy az apró kis kezek megszorítják az én kezemet. :) Mellesleg 12 mezőnyjátékos és 2 kapus volt az ezdésen. Nagyon fáradt voltam, mire haza értem, de talán meg tudnám szokni, hogy minden héten edzek velük. Most csak beugró voltam, de talán kell majd a segítség, és akkor itt leszek.

Nem bírtam ki, pénteken elmentem edzésre. Nem futottam, ütögettem, szoktam az ütőmet és erősítettem. Már vasárnap óta nem mozogtam semmit, muszáj volt csinálnom valamit. Az edzés elején Thomassal voltunk, különböző csapatépítő feladatokat csináltunk. Lassan telt az edzés, igaz így, hogy alig csináltam valamit, érthető. 100 felülés, 50 fekvő, 50 háterősítő, meg sok-sok ütés és technika. Ez a pénteki mérlegem.

A hétvége gyorsan eltelt, szombaton bementem Burgdorfba körülnézni, úgy volt, hogy egyik csapattársam is jön velem, de esett az eső, így csak egyedül mentem. A Coop parkolójában hagytam az autót – itt nem kell fizetni :D – , majd elindultam a központba. A hétvégén valamilyen rendezvény volt, pár hinta, dodgem/dodzsem, sok olyan árus, mint Tatán a Víz-Zenén, és rengeteg kajálda. Mindenhol a Bratwurst készült. :)

Rá kellett jönnöm, hogy a „szuvenír” dolgok nagyon drágák. Svájc eleve drága ország, de ezek a dolgok még a drágánál is drágábbak. :S Hazafele azon izgultam, nehogy kifogyjon a benzin és leálljon az autó. Szerencsére haza értem, de a benzin problémát nem oldottam meg, azaz nem tankoltam, majd a lányok... :D Cserébe vettem nekik vacsorát mára, vagyis kenyeret, sonkát, nutellát, chipset, meg öblítőt is, hogy tudjanak mosni, biztosan sok szennyesük lesz. Ma nagyjából összepakoltam a cuccaimat, ha minden igaz, holnap megyünk egy családhoz Kirchbergbe, és ha tetszem nekik, akkor náluk fogok lakni-dolgozni. Egy fiú van csak, nem lenne rossz, örülnék neki. Holnap megyek Martinhoz is, a csapat dokijához, megnézi a lábamat, remélem jó híreket mond, talán már játszhatok a holnap esti edzőmeccsen. Ha nem, az sem nagy baj, csütörtökön utazunk Lipcsébe, ott mindenképpen játszani akarok, és fogok is. :) Jövő héten pedig Wernigerodeeeee!! Már nagyon várom, hogy ismerős arcokat lássak, és végre személyesen is beszélhessek magyarokkal. :D És persze azt is várom már, hogy Verussal együtt játszunk és gólokat lőjünk. A plusz még az lenne, ha Brigi is játszhatna, és természetesen velünk!!! :) Remélem Hanna és Szilvi is jönnek, és akkor már csak Boglárka hiányozna a VB-s sorunkból. :( Jó lenne 8-9 hónap után újra együtt játszani így 5-en (6-an Szilvivel). :) Persze akkor sem panaszkodom, ha nem így lesz. :) Simon már nagyon készül a meccsekre, minden találkozásnál van valami megjegyzése. :)

A számokat még szerdáig küldhetitek. Ha valaki nem tudja elküldeni, az írjon rám MSN-en, Skype-on vagy facebookon, mert sajnos már többen jeleztétek, hogy visszadobja a freemail. :( Az ajándékot még nem találtam ki, igaz szombaton már nézelődtem, de még nincs meg a tökéletes jutalom. :D Köszi Mindenkinek, aki küldött már, szerencsére sokan vagytok, eddig 32 olyan számot kaptam, ami még nem volt meg. :)