Ezen a héten elég sok dolog történt velem, nem unatkoztam. Persze nem csak jó dolgok, csoda lenne, ha lenne egy olyan hét, amikor minden rendben van, semmi rossz nem történik. A hétfő délutánom gyorsan telt, a fiúk suliban/oviban voltak, nem sok mindent csináltam. Este elmentem 2 német tanfolyamra is, elméletileg itt előírás, hogy minden külföldi Aupair-nek járnia kell németre. 2 kurzuson is voltam, az elsőn szarrá untam magam, a többiek ( 7-8 ember ) nagyon keveset, sok hibával beszéltek németül. A 2. kurzuson már jobb volt a helyzet, de nekem még ez a szint is kevés. Igaz az emberek kedvesek voltak, volt egy férfi, aki nagyon sokat hülyéskedett, és a francia fiú nagyon kis édes volt... :D Maga az egész nem volt rossz, mármint hangulatilag, de beszédben és nyelvtanban jobb vagyok, amíg ők megcsináltak 1 feladatot, én megcsináltam hármat... Még nem döntöttem el, hogy legközelebb elmegyek-e, tanulás szempontjából nincs értelme, nem tudok ott mit tanulni, de lehet jót tenne, ha más, külföldi embereket hallanék németül beszélni. Meg amúgy is, decemberig ki van fizetve a tanfolyam, még a macedón lánynak fizette ki a család, aki előttem itt volt... Majd még átgondolom, lehet jót tenne, kikapcsolódás a fiúk nélkül… :D

Kedden reggel nagyon korán keltem, Lucat 6.35-kor kellett kelteni. Neki is és nekem is nehezemre esett ez a korai időpont, de valahogy csak felébredtünk. Igaz őt sokáig nyaggattam, de aztán sikerült „kirángatnom” az ágyából. :) Reggeli után elindítottam a suliba, majd a következhetett Sandro, a picúr ébresztése. Ez könnyen ment, meg is lepődtem, milyen hamar kipattant az ágyából. Reggeli után játszottam még vele, villám McQeen (Verdák) autókkal. Kicsit későn indultunk az ovis buszhoz, de nem csak mi, hanem a többiek is, így ismét nagy csoportban vonultunk. Itt úgy van, hogy a gyerekeket busszal viszik az oviba, ugyanis az nem Kirchbergben, hanem egy másik helyen van. Én mindig a Coopig kísérem Sandrot, utána már egyedül megy, vagyis a többi gyerekkel, akiket útközben összeszedünk... :D Kedden ebédre csirkefalatkákat csináltam, köretnek krokettet, a fiúk azt nagyon szeretik. Szerencsére jól sikerült, igaz nehéz lett volna elrontani. Andy is velünk ebédelt, szóval 4 főre „főztem”. :) Ebéd után Luca ment vissza a suliba, Sandro viszont otthon maradt. Este edzésem volt, Andy vitt, a héten még nem dolgozik, úgyhogy mondta, hogy szívesen elvisz edzésre. Nem bántam meg, hogy elfogadtam az ajánlatot. Amikor beültem a kocsiba, tudtam, hogy jó döntést hoztam. Busz helyett egy Lotus Esprit... Nem rossz autó... :D Az edzés nagyon jól ment, jól éreztem magam, sok gólt lőttem, jól ment a játék is.

Szerdán és csütörtökön Nina szabadnapos volt, nem ment dolgozni, így ő is egész nap itthon volt. Ő főzött, én csak lestem, mit csinál, és ha kellett valamit, akkor segítettem. Szerdán spagettit ettünk, nagyon finom volt, és most először ettünk mind az 5-en együtt. Délután aludtam... fáradt voltam, nem éreztem teljesen jól magam, és mivel a szerdai délutánom teljesen szabad, ezért lefeküdtem aludni. Sikerült 3-4 órát pihennem, vacsora időben keltem fel... :) Nem voltam éhes, így én nem ettem, de a többiek igen. Vacsi után kimentünk a kertbe és életemben először kriketteztem. Nagyon élveztem, igaz az elején még bénáztam, de a végére egészen belejöttem. Természetesen mind a 2x Andy nyert, még soha nem veszített. Mondtam neki, hogy legközelebb készüljön, mert elverem. Megtöröm a „hagyományt”. :D Jól éreztem magam. A fiúkat lefektettük, így is később feküdtek le, mint szoktak, látszott is rajtuk, hogy nagyon fáradtak. Mi még megnéztünk egy filmet, aminek a vége az lett, hogy Nina és Andy is elaludtak... Vicces volt, igaz ők már látták ezt a filmet. Éjfélre már az ágyamban voltam, nem kellett altatni.

Másnap reggel torokfájással keltem. Ennek nagyon nem örültem, nem hiányzott most egy betegség... :( A szokásos eljárás helyett ma kocsival vittük Sandrot a buszhoz, mi pedig mentünk bevásárolni Burgdorfba, mert ott sokkal nagyobb a Coop, mint itt Kirchbergben. Vettem egy fésűt, ugyanis a sajátomat nem találom, valahol elhagytam. :( A lényeg, hogy most már van egy másik. Az ebédet ismét Nina csinálta, a menü röstit, krumplit, salátát és valamilyen húsféleséget tartalmazott .. :D Andy pedig Blutwurst-ot evett, nagyon rosszul nézett ki. :D Nem tudom, mi volt Sandroval délután, de nem akart elszakadni tőlem. Velem akart játszani, egész nap együtt voltunk. Ezen a napon 2x is sírt, egyszer azért, mert a távirányítós autója kiment az útra, és mondtam neki, hogy nem szabad, ez veszélyes. Majd direkt úgy irányította, hogy megint az útra került az autó... Ekkor elvettem tőle, hogy ha rosszul viselkedik, nem játszhat vele. Természetesen hisztizett, mint minden gyerek ilyen esetben, de utána megígérte, hogy normálisan játszik. És így is lett... :) Délután Luca-t elkísértük foci edzésre, bicóval mentünk. Sandroval még nem egyszerű a közlekedés, 5 éves, megy a maga feje után. Persze hogy a kavicsos földúton elesett... Én mondtam neki, hogy ne menjen gyorsan és nézzen mindig előre, de nem hallgatott rám. De sebaj, mert ezekből tanulja meg, hogy mit szabad és mit nem. Fociedzés után irány haza, majd Sandro Kevinnel és Robinnal játszott, amíg én az anyukájukkal beszélgettem. Nagyon kedves nő, 3 gyereke van, a 2 fiú és egy 2 éves kislány. Sokat beszélgetek az anyukával, nagyon szimpatikus. A fiúk meg sokat vannak együtt, vagy nálunk, vagy az utcán játszanak. Már mindenki ismer itt a környéken, tök jó érzés, hogy reggel rám köszönnek, és van akivel beszélgetek is. Este bundáskenyeret ettünk, majd megjelent a szomszéd Mike. Vele is megismerkedtem, ő egy igazi egyéniség, tetkókkal, nagydarab munkás ember, olykor durva poénokkal. 2 Mike-ot ismer a család, az egyik az Ice-Tea Mike, mert mindig jeges teát iszik, a másik a Beer-Mike (a szomszéd). 10 percet töltött nálunk, és nem hazudtolta meg a nevét... :) Majd este ismét Andy vitt edzésre. Nem éreztem igazán jól magam, hulla fáradt voltam, nem testileg, hanem fejben. Egész nap Sandrora figyeltem, játszottam vele, fegyelmeztem, nagyon lefárasztott a Picúr. Sajnos útközben az előttünk lévő autó elütött egy cicát. Rossz volt végignézni, ahogy a cica „visszaverődik” a kocsiról, majd fekszik a földön. ÉS! Nem hajtottak tovább. A tettes, a mögöttünk jövő motoros és mi is megálltunk. Mindenki kiszállt a cicához, hátha él még. Sajnos már nem lehetett megmenteni, így mi tovább mentünk. Az edzésre Andy úgy küldött el, hogy „viszlát lányom, 11-re jövök érted!” :) Az edzés pocsék volt. Mint már írtam, todmüde voltam és náthás, alig kaptam levegőt. Látszott is rajtam, pontatlan passzokat adtam, nem jó helyre mozogtam, stb.. Sajnos. Ami nagyon tetszett, az edzés felénél Simon magához hívott minket. Körben álltunk, összekapaszkodva, szorosan egymás mellett. Elindított egy számot. Közben poénkodott, „táncoltunk”, majd guggolásba le. Ekkor azt mondta, hallgassuk a szöveget, csukjuk be a szemünket, képzeljük el, mi szükséges ahhoz, hogy megnyerjük az U21-es bajnokságot, hogy igazán jó, egységes csapatot alkossunk. Mindenki gondolja át, mi a saját feladata a csapaton belül, min kell javítania, hogyan kezdhetjük a bajnokságot győzelemmel. Mikor véget ért a szám, kinyithattuk a szemünket, és folytattuk az edzést. Érdekes módon mindenkinek jobban ment, sorra potyogtak a gólok, az edzés ritmusa felgyorsult. Ezek kis apró dolgok, amiket Simon csinál, de hihetetlen, milyen hatást tudnak kiváltani. Edzés után megbeszéltük a meccs részleteit, mikor, hol, hányan leszünk, ki hiányzik majd, stb.. Engem már várt Andy a parkolóban. Kedden még nem mertem, de most eljött az ideje... Szomorú voltam az edzés, a betegségem miatt, de mire hazaértünk, már jó kedvem lett. Nem tudtam levakarni a mosolyt az arcomról, ugyanis Én vezettem haza!!! Egy Lotus Esprit autót!!! Atyavilág, milyen érzés. Hogy gyorsul. Húúú... Brutális autó. Andy szerint profi voltam, első alkalommal ő úgy vezetett, mint akinek még nincs jogsija. :) Szerencsére cicagázolás, baleset és koccanás nélküli utunk volt, tényleg egész jól ment. Igaz furcsa volt, hogy 80-nal még mindig kettesben mehetek. A 4-es sebességig meg egyáltalán nem jutottam el... A max. sebesség 300km/h. Nem rossz. :)

Pénteken már teljesen betegen ébredtem, a fejem is, torkom is fájt, levegőt sem kaptam rendesen. Délben én főztem, tojásos nokedlit „virslivel”. Itt nem olyan a virsli, mint otthon, de most nem jut eszembe magyarul a rendes neve.. :) Jól sikerült, nekem legalábbis ízlett, a fiúk is mindent megettek. Amikor pakoltam el az asztalról, észrevettem valami furcsa dolgot a padlón. Nem tudtam, mi az, ezért odahívtam Andyt, nézze meg ő.. :D Valószínű Leó, a cica elkapott egy egeret, és ez a valami az egér egy része, maradványa volt. :S Andy eltakarította, én nem értem hozzá, elég undorítóan nézett ki. Ja, a macska, Leó. Én nem szeretem a macskákat, de őt nem lehet nem szeretni. Tiszta fekete, pihe-puha szőre van, és nagyon bújós. Amint leülök, már az ölemben fekszik és várja, hogy simogassam. Ha éhes, nyávog, és felugrik a szekrényre, ahol a kajája van... :) Pénteken sajnos esett az eső, ezért nem tudtak a fiúk kint játszani. Robint áthozta az anyukája, majd amikor jött érte, Robin nem akart hazamenni, sírt, hogy még nálunk akar maradni. :) Jól érezte itt magát, de mennie kellett haza. Este közös vacsi, Andy főzött, tészta, sonka, borsó és egy nagyon finom szósz. Vacsi után gyors pakolás, és már jöttek is a vendégek pókerezni. Mondták, hogy játsszak velük, de nem volt sok kedvem, még mindig fejfájással küszködtem. A fiúk megnézték a Dzsungel könyve 2-t, én viszont rátaláltam a Távkapcsra, amit nagyon szeretek, úgyhogy azt néztem. Fogalmam sincs, meddig tartott a póker, én 11 körül lefeküdtem aludni, akkor még mindenki itt volt.

Reggel egy fokkal jobban voltam ébredés után, kaptam levegőt és a torkom sem fájt. Kézimeccset néztem a Tv-ben, majd Sandro berontott hozzám. Pár perc múlva már mind a 2 gyerek az ágyamon ült. :D Én meg kómásan, alvós cuccban feküdtem az ágyamban. Ebédet ma Andy csinálta, a specialitását, husi, gombás szósz - a gombát már tegnap beáztatta, a szósz pedig apukájától van - . Mindehhez hasábburgonya és brokkoli. A brokkoliból nem ettem, de a többi fini volt. :) Ebéd után a fiúk birkóztak az apjukkal, én meg röhögtem rajtuk, nagyon vicces volt, ahogy próbálták leteperni. Természetesen egyszer sem sikerült nekik. :) Most egyedül vagyok, előbb még mind a 2 kölyök nálam volt, de elmentek vásárolni. Andynek a pincében van egy külön szobája. 2 számítógép, egy komoly zenei gép, zongora, és rengeteg legós autó. Ferraritól kezdve minden fajta, természetesen az összes kirakva, nagyon jól néznek ki. Jó kis szoba... :) A mai programom elmarad, a terv az volt, hogy vagy a női csapatunk meccsére megyünk ki, vagy egy fiú első osztályra, de én mind a kettőt kihagyom, inkább pihenek, hogy a holnapi meccsen jól legyek. Ma már jobb a helyzet, mint tegnap, de még mindig folyik az orrom... Szerencsére a fejfájásom már elmúlt (gyorsan lekopogom). Holnap kezdetét veszi a bajnokság, már nagyon izgatott vagyok. Most még a betegségem miatt, szeretnék holnapra jó állapotba kerülni, mert most még kicsit gyengének érzem magam. Holnap jön Hannes hozzánk, ő a német válogatott masszőre, de a hétvégén a miénk lesz! Juhúúú.. :D

Röviden ennyi történt velem a héten. A család befogadott, a fiúk szeretnek, a szülőkkel jól kijövök, az anyukával sokat beszélek, az apukával meg sokat hülyéskedek. :) Sajnos tegnap óta szakad az eső, előtte viszont nagyon jó idő volt, egész nap sütött a nap. Remélem lesz még napsütés. A héten lefoglaltam a 2. repjegyemet is, így most már biztosra tudom, hogy november 3-án és december 22-én 15.45-kor újra Magyarországon leszek.... :) Holnap 12.45-kor kezdetét veszi a svájci U12A bajnokság. Első bajnoki meccsem, és első meccsem az új, Zone ütőmmel... Szorítsatok! :)