Cseh open. Tudtuk előre, hogy még nagyon az elején vagyunk. A legtöbb csapatot már évek óta ugyanaz a 10-13-15 játékos alkot. Nálunk 9-10 új játékos van, szóval a csapat nagy része kicserélődött. Egy hétvége és egy termi edzés után nem vártunk sokat, így nem is csalódtunk. Szerdán 10 óra utazás után rohanva mentünk meccsre. A lett bajnok ellen, pocsék játékkal, de nyertünk. 5-4 vagy 6-4 vagy valami hasonló eredmény született. Gólt is sikerült lőnöm, sajnos ez volt az egyetlen a cseh openes héten. Másnap reggel folytattuk az elkezdett játékot, ugyan olyan rosszul kezdtünk, mint az előző napon. Kikaptunk egy gyengébb csapat ellen (1-2). A délutáni meccsre sikerült jobban felpörögni, de még ez is kevés volt. Na nem a győzelemhez, mert azt teljesítettük 5-1-gyel, de elégedettek nem lehettünk. Másnap reggel az évek óta győztes, együtt edző, cseh bajnok ellen kezdtünk. Meglepetésként Simon védőként számított rám, aminek „nagyon örültem”. A mutatott játék cseppet sem változott, így az eredmény sem meglepetés, 1-5. Ebből 3 gól csere miatt született. Szerencsére ezt Simon is belátta, a mérkőzés után „elnézést” kért, mivel rosszul végezték a dolgukat a kispadnál. Megbeszéltük, mi lenne jó a csapatnak, mi segít minket. Ezek után mintha kicserélték volna a csapatot. Úgy érzem, jót tett, hogy belátták, a részükről sem „okés” az elvégzett munka. A svéd IBK Dalen csapata ellen egy nagyon szuper meccsen 2-2-t játszottunk. Nem tagadás, hogy több helyzetük volt, de Pierina nagyon jól védett, és a 2. félidőben sikerült egalizálnunk. Ami az egyenlítéshez feltétlenül kellett, hogy tartsuk velük a tempót, azt a gyors floorballt játszuk, amit ők remekül csinálnak. Szerencsére sikerült, igaz néha hiba csúszott 1-1 támadásba a magasabb tempó miatt, de a végeredmény elégedettségre ad okot. Sajnos az utolsó, mindent eldöntő összecsapásra elfáradtunk. Sokáig 2-3 állt az eredményjelzőn, a végén kaptunk egy buta gólt, amivel 2-4-re elhúztak, és meg is tartották ezt az eredményt. Nagyon sok változás volt, szinte nem volt olyan mérkőzés, amikor ugyanazok a sorok játszottak volna. A játékkal és az eredménnyel nem vagyunk elégedettek (kivétel az IBK Dalen meccs), de sokat tanultunk, megismertük egymást és elindultunk egy úton...
Sok időnk nem maradt a pihenésre, kedd-csütörtök edzés, pénteken pedig kupameccsre indultunk délután 4-kor. Sajnos későn, csak 21.00-kor harsant fel a kezdősíp. 2. ligás csapat ellen 11-1-re nyertünk. Az első harmad teljesen a cseh openes teljesítményt mutatta, de a 2. harmadtól sikerült felpörögni. 1+2-mel elégedett voltam. Hajnali 3-kor értünk haza, másnap pedig 11-kor találkoztunk Thunban. 2 napos torna, 5 csapattal (4 SML, 1 NLB). A NLB csapat ellen játszottunk már 2 felkészülési meccset, mind a kettőt nyertük. Simon fantasztikus ötlete, hogy az első összecsapás mottója a „spontaneitás” legyen. Nem adott meg sorokat, csak annyit mondott, hogy minden cserénél különböző 5 játékost küld fel a pályára, a kapusok pedig 3 percenként cserélnek. Körülbelül 15 perc eltelte után, amikor már vagy 0-3 állt az eredményjelzőn, rájött, hogy ez egy igen rossz próbálkozás volt. Káosz jellemezte az egész meccset. Nem sokat lehetett hozzá fűzni. Igaz a 2. félidőre átálltunk a „megszokott floorball felállásra”, meghatározott sorokkal játszottunk, de egy ilyen félidő után nem sok esély volt a fordításra. A vége 3-5. .jpg)
2 óra pihi, majd jöhetett a következő Gegner, Bern Capitals. Szerencsére ezúttal semmi extrát nem akartunk kihozni magunkból, így a mottó teljesen egyszerű, szimplán „élvezd a játékot”. :D Ez így is történt. 6-2-re nyertünk. :) Vasárnap aztán 7-kor találkoztunk, nagyon korán. Az ellenfél a Zug United csapata. Velük a tavalyi szezonban ki-ki meccseket vívtunk, a legtöbbször büntetők döntöttek. Most sem számíthattunk másra, igaz ez egy teljesen más szezon, más játékosokkal, más edzőkkel, más felállással, és a többi... 0-3-ról sikerült felzárkózni, én kezdtem meg a gólgyártást.
2-3-nál aztán „az eredmény most nem számít” alapon Simon utasítására az emberhátrányos szituációt gyakoroltuk. Amikor nem mi birtokoltuk a labdát, akkor a „top” játékosunk lement és 4-5 ellen játszottunk. Egészen jól ment, igaz sok energiát kivett belőlünk. Ha jól emlékszem, gólt sem kaptunk 4-5 ellen. Csak 5-5 ellen... :/ A vége 3-5. Ez a mérkőzés eléggé elfárasztotta a csapatot, éreztük, hogy 38 óra alatt 4 meccsen vagyunk túl. Az utolsó „legyünk már túl ezen a tornán” megmérettetésen egy gyengébb csapat ellen játszottunk. A bajnokságban nem lehet probléma, hogy legyőzzük őket. Ezen a napon viszont ők diadalmaskodtak felettünk. Nem egy látványos meccsen, sőt, szerintem kifejezetten unalmas lehetett nézői szempontból, de sebaj, van ilyen. Ez a csapat hibája volt, a legelső meccs Simoné, szóval 1-1.... :)
( a képen egy lengyel játékossal csatázom :))
Azóta edzünk, játszunk, sok minden változott. Simon négyszemközti beszélgetést kérvényezett velem a keddi edzés előtt. Ráértem, beszélgettünk. Elégedett a teljesítményemmel, kijelentette, hogy megtalálta a pozíciómat, jobb csatár leszek. Végre, erre vártam, hogy rájöjjön, az az én posztom. :) A bajnokság a hétvégén kezdődik, Bernben játszunk hazai meccset, ugyanis a Swiss Mobiliar Games keretében kerül sor a mérkőzésünkre.Ez egy 2 napos rendezvény, szombaton és vasárnap kézilabda, röplabda és 4 floorball meccs kerül megrendezésre. Szombaton többek között svéd szuperligás összecsapás, Storvreta IBK Warberg IC ellen. 
Hétfőn meglepetésre bedobott egy olyan sorba, ahol már a nevek alapján is túl sok támadó volt. Kiderült, hogy az „én posztom” most mégsem a „megtalált” hely lesz. Rám pakolja a legnagyobb felelősséget és bedob hátra, védőnek, utolsó védőnek. Tulajdonképpen én irányítom a játékot, ha elvesztem a labdát, akkor az ellenfél a kapusra vezetheti a labdát. Szóval, tényleg nagy a felelősség, mivel nem 2-1-2-t játszunk. Erre a változtatásra azért került sor, mert Flo és Leni a héten 3 edzésből 2-t kihagytak és Simon szerint én vagyok a legalkalmasabb a védő posztra (az új finn és a régi cseh alapvetően védő játékosunk csak a kispadon kap helyet :/ ). Az emberelőnyös sorba is berakott, így jól fel kell készülnöm erre az összecsapásra. Hétfőn edzés után megnéztem az egyik tavalyi meccsünket, elemeztem, hogy mozognak a védők. Remélem menni fog. :)
Voltam dokinál pár hete a térdem miatt. Csináltunk MRI-t, vizes a térdem és van egy kis gyulladásom, húzódásom, így fizioterápiát írt elő. Nagyon élvezem, segít a(z elektromos) kezelés, a tape. Erősítjük a térdem, hátam, csípőm, combom, egyszóval van 7-8 feladat, amit 2-3 naponta csinálok. Hátmasszázsra is járok heti 1x, Corinne szerint teljesen be van állva a hátam, csomós. Az első alkalom után 2 napig alig tudtam mozogni, most viszont már sokkal jobb, alig érzem masszázs után. Kaptam egy csodás tape-t. Amúgy Corinne nagyon őrült, annyit röhögünk meg szívatjuk egymást a 30-40 perc alatt, hogy már többen kérdezték a váróteremben, mi ez a nagy jókedv, nevetés a szobában. :D 
Ennyit a sportról és a vele járó dolgokról, pár napon belül jön a „minden más” beszámoló. :)
